Az Egy g�sa eml�kiratai c�m� k�nyv megfilmes�tett v�ltozata, amely Arthur Golden �r�i munk�ja r�v�n ker�lt napvil�gra. E k�nyv a magyar olvas�k sz�m�ra m�r 1997 �ta el�rhet�. A t�rt�net maga nagyon sz�p, s betekint�st enged sz�munkra az olyan sok ideig hom�ly fedte, titokzatos g�s�k vil�g�ba. Megtudhatjuk, hogy kik is �k val�j�ban, s �let�ket milyen trad�ci�k hat�rozz�k meg.

A t�rt�net f�szerepl�je egy Csijo nev� szeg�ny kisl�ny, aki egy hal�sz l�nyak�nt l�tja meg a napvil�got, majd sok akad�lyt legy�zve g�s�v� v�lik. Csijo k�l�nleges ismertet�jegye gy�ny�r�, szokatlan sz�n� szeme, mellyel f�rfiak sz�zait volt k�pes egyetlen pillant�s�val megh�d�tani. De vajon egy ilyen szeg�ny, egyszer� l�nyb�l hogyan lehetett Gion (Jap�n egyik legn�pszer�bb g�sa negyede) egyik legn�pszer�bb g�s�ja? Sz�lei k�nytelenek eladni �t �s n�v�r�t egy okij�nak (g�sah�znak), mivel �desanyja hal�los beteg, �desapja pedig nem tud gyermekeir�l gondoskodni. Azonban m�g a testv�rek sem maradhatnak egy�tt. Csijo, tal�n szerencs�s abb�l a szempontb�l, hogy k�l�nleges szemeinek, esz�nek k�sz�nhet�en � az okij�ba ker�l, m�g n�v�re prostitu�ltak k�z� keveredik. Csijo kezdetben szolg�l�l�nyk�nt dolgozik, majd egy nap g�sa iskol�ba kezdik el j�ratni. Azonban egy riv�lisa, aki kezdetekt�l fogva gy�l�li, megakad�lyozza abban, hogy g�sa lehessen, s ezt a helyzetet csak tov�bb rontja sz�k�si k�s�rlete. �gy �lete v�g�ig az okij�ja szolg�l�jak�nt kell megfizetnie ad�ss�gait. De sorsa gy�keresen megv�ltozik, mikor tal�lkozik �lete els� szerelm�vel, valamint Gion egyik legn�pszer�bb g�s�j�val, aki a p�rtfog�s�ba veszi. Ett�l kezdve minden v�gya, hogy �nnepelt g�sa lehessen, hogy szerelme k�zel�be juthasson. De egy g�s�nak nem lehetnek �n�rdek� c�ljai, �rz�sei. Vajon Csij� meg tudja val�s�tani �lm�t? Siker�l kiszakadnia a b�kly�kb�l, melyek megk�tik test�t �s sz�v�t? Az esem�nyeket gy�ny�r� jap�n t�jak sz�ness�ge, a l�tv�nyos cseresznyevir�gz�s teszi leny�g�z�v�. A hangulatot fokozz�k a kellemes, �rzelmekre hat� jap�n zen�k. S b�r a m� igaz, hogy hollywoodi produkci�, de az angol sz�vegben sok-sok jap�n kifejez�st, monol�got is elrejtettek. Betekint�st nyerhet�nk a „Vir�gok �s f�zf�k vil�g�ba”, egy kult�r�ba, mely 300 �ves hagyom�nyokra, m�ltra tekint vissza.

Az Egy g�sa eml�kiratai mozifilm, azonban botr�nyokt�l sem volt mentes. Mivel a film hollywoodi produkci�, �gy a kedves amerikai rendez�k, statiszt�k, nem igaz�n vett�k figyelembe azt, hogyha a jap�n kult�r�t szeretn�k bemutatni, akkor lehet, hogy nem k�nai ill. koreai sz�rmaz�s�, hanem igazi jap�n sz�n�szekkel kellett volna elk�sz�teni�k a filmet - ez f�leg a f�szerepl�re vonatkozik, akit Ziyi Zhang alak�t. Most ebb�l ad�d�an term�szetes, hogy mind Jap�nban, mind K�n�ban a k�z�ns�g felh�borod�s�t v�ltotta ki a film. Jap�nban a fesz�lts�get az keltette, hogy a szerepl�ket k�naiak, illetve koreaiak alak�tott�k. A k�nai ill. koreai k�z�ns�g, pedig azon h�borodott fel, hogy sz�n�szeik g�s�kat (az � kult�r�jukban n�luk kurtiz�noknak felelnek meg) alak�tanak, ami a t�rsadalmukban nagy visszhangot keltett... Mindett�l a figyelmetlen, s kellemetlen dologt�l eltekintve a film maga sz�pen meg lett alkotva, csak nem olyan form�ban, mint kellett volna. Emellett h�res jap�n sz�n�sz a filmben: Ken Watanabe (Az utols� szamur�j egyik f�szerepl�je volt), Koji Yakusho, Youki Kudoh, Kaori Momoi.

�sszegz�sk�pp a filmnek meg vannak a maga el�nyei �s h�tul �t�i. Mindenesetre nekem nagyon tetszett, a l�tv�ny, az efektek mind leny�g�ztek, a megjelen�t�s nagyon profi munk�t t�kr�z. B�r a film a k�nyvet nagyon vonalakban k�veti, azonban vannak kisebb-nagyobb elt�r�sek. Aki a filmet szeretn� megtekinteni, annak csak azt tudom aj�nlani, hogy ha m�g nem olvasta a k�nyvet, akkor el�sz�r olvassa el, s csak ut�na n�zze meg a filmet, mivel lehetnek benne olyan r�szek, melyek a filmben �rtelmetlennek, hom�lyosnak hatnak, �gy aki nem ismeri a t�rt�netet, az lehet hogy majd nem fog �rteni bizonyos r�szeket. A k�nyv ut�n, nekem nagy �lm�nyt ny�jtott a film, a zsebkend�ket se sajn�ltam haszn�lni. Maradand� eml�k lesz sz�momra, mivel a karaktereket a k�nyv alapj�n h�en vissza tudt�k adni a rendez�k. Annyi biztos, a k�nyvet t�bbsz�ri olvas�s ut�n is alig tudtam letenni, s szerintem a filmre is hasonl� sors v�r.

Szeged, 2006.�prilis 16.